Új utak és zsákutcák

Üzletelők Gröning körül

Egy önjelölt Gröning menedzser exkluzív igényekkel

Köszönetképpen a felesége gyógyulásáért a wangeroogei üzletember Otto Meckelburg támogatni szerette volna Bruno Gröning tevékenységét és konkrét terveket tett le az asztalra gyógyközpontok létrehozására. Bruno Gröning ebbe beleegyezett és Meckelburg lett a „menedzsere”.

December végén mindketten felkerekedtek Wangerooge felé. Itt, a Meckelburg által szervezett rendezvényeken Gröning beszélt az összegyűltekhez és ez számos gyógyulást eredményezett. Teljesen megbízott az egykori KZ- parancsnokban . Az 1950 január 8-án hitelesített nyilatkozatban Gröning jövőbeni működését teljesen Meckelburgra bízta:

„Gröning úr beleegyezik Meckelburg úr tervébe és kötelezi magát, hogy személyét ehhez a tervhez teljes mértékben rendelkezésre bocsátja. Ugyanakkor kötelezi magát, hogy a Meckelburg úr által létesítendő egyesületnek - alapításához és későbbi működtetéséhez is - minden támogatást megad, és azon kívül minden tőle telhetőt megtesz, hogy a nevezett célt szolgálni tudja. Ezt az elkötelezettséget, a fentiekben megnevezett célkitűzés érdekében, Gröning úr vállalja Meckelburg úr, valamint az alapított egyesület mellett. Ezen kívül Gröning úr kötelezi magát, hogy nem támogat más személyt vagy kört. Tevékenységét csak az egyesület keretén belül, és csak Meckelburg úr beleegyezésével gyakorolhatja.“

Meckelburg még januárban megalapította a Verein zur Erforschung Gröningscher Heilmethoden (A Gröning-féle gyógymódot kutató Egyesület). Ő maga lett az üzletvezető, havi 1000 DM keresettel. Bruno Gröning nem kapott semmit. Kiderült, hogy Meckelburg nem tartotta magát a megállapodásokhoz. Gröningben csak pénzforrást látott, és gúnyosan „az istálló legjobb lová” -nak nevezte őt. Számára a betegek nem léteztek. Gröninget magához kötötte ezzel a szerződéssel, és a „Csodadoktor“-nak azt kellett tennie, amit ő mondott.

Csak 1950 júniusában sikerült Gröningnek Meckelburgtól megszabadulnia, amire az bosszút esküdött. „Elkapom még Gröninget, és minden csontját összetöröm.“

Egy természetgyógyász előadás - javaslatokkal

Ezek után Gröning néhány hónapot együtt dolgozott a müncheni természetgyógyásszal, Eugen Enderlin-nel, aki Traberhofban meggyógyult, és felajánlotta Gröningnek, hogy praxisában előadásokat tarthat. De róla is kiderült, hogy csak az üzlet érdekelte. Nem segíteni akart , csak tőkét kovácsolni a „Gröning fenomén“-ből. Év végén Gröning megvált tőle is, és az 1952/53-ban felújított együttműködés hasonló okok miatt szintén meghiúsult.

Egy gyógyító karrierista

A rákövetkező időkben Bruno Gröning Gräfelfing-ben, a weikersheimi panzióban tartott előadásokat. Kurt Trampler újságíró szállást biztosított számára, és megszervezte az összejöveteleket. Már 1949 ősze óta ismerte Gröninget. Annak idején egy müncheni újság riportereként jött Traberhofba, és anélkül, hogy remélte volna, láb-panaszából kigyógyult. Hálából megírta a Die große Umkehr (A nagy megtérés) című könyvét, és a hatóságoknál kiállt Gröning mellett. Hasonlóan, mint Enderlinnél, a gräfelfingi előadásokat is sokan látogatták. Hihetetlen gyógyulások történtek. De a Tramplerral való kapcsolat is véget ért. Egyik napról a másikra úgy gondolta, hogy már eleget tanult Gröningtől, szakított vele, és mint gyógyító, önállóan kezdett működni.