A csalók megtűrése

Bruno Gröning mindenkinek megadja a lehetőséget a visszafordulásra

Kikényszerített fizetés – a munkatársak megmutatják igazi arcukat

Egyre többen közeledtek Bruno Gröninghez, a támogatás ürügyén. Sokukat azonban csak az érdekelte, hogy tehetségéből jó üzletet nyerjenek. Úgy látszott, hogy ő az ilyen embereket különösen vonzotta. Ha céljukat nem érték el, vagy Gröning szakított velük, akkor megpróbálták hosszadalmas eljárással fizetésre kényszeríteni.

Ìgy pl. Hülsmann asszony, aki férjével együtt 1949 márciusában Bruno Gröninget hálából a fiuk meggyógyításáért Herfordban befogadta. Miután kiderült, hogy Gröningen nem tudott pénzt keresni, vádat emelt ellene a munkaügyi bíróságnál. Azt az időt, amíg Gröning nála lakott, órabérben felszámolta, és utólagosan követelte. Ezt Bruno Gröningnek élete végéig havi részletekben kellett kifizetnie. De ez nem volt egyedi eset. Akkori munkatársai ilyen és hasonló módon mutatták meg igazi arcukat.

„Szükség volt arra, hogy ilyen emberek is legyenek, különben nem derült volna ki, hogy milyen ember az illető”

De miért engedte Bruno Gröning annyira közel magához ezeket a vélt segítőket? Miért nem zárkózott el az ilyen üzletelőktől? 1950. augusztus 31-én Münchenben tartott előadásában így nyilatkozott erről a kérdésről: „Amit az emberek eddig megkíséreltek,s az volt, hogy ennek a kis embernek a tudásán és tehetségén pénzt keressenek. Azt gondolták, hogy aranybányát találtak. Részben volt lehetőségük pénzt keresni, de hála Istennek hasznuk belőle nem volt. Kell, hogy legyenek ilyen emberek is, és pedig azért, hogy kiderüljön, ki az ember, hogy az ember holttesteken gázol keresztül, és nem kérdezi, hogy kell-e a betegnek segíteni. Vannak, akik holttesteken átlépnek, akiktől nyugodtan ott fekhetnek a betegek. Ezek az emberek soha sem érdeklődtek ez után, soha sem hagytak ki semmiféle alkalmat, hogy a közelemben lehessenek.Tudom, felteszik a kérdést, igen, ha ez az ember olyan sokat tud, miért nem tudta ezt is, talán valójában semmit sem tud. Hogy én valójában mit tudok, azt Önök egymás után majd megtudják. De ennek így kellett lennie. Ez az anyag hiányzott ehhez az építményhez, hogy mindnyájuk számára szabad legyen az út.“

„… akkor mindenki tudni fogja, hogy kik ök“

Grete Häusler, Häusler (1922-2007), Bruno általi meggyógyított, Bruno Gröning munkatársa éveken át és a „Bruno Gröning-Baráti Kör“ alapitója a következő esetet írja le a Hier ist die Wahrheit an und um Bruno Gröning (Ez az igazság Bruno Gröningről) Amikor egyszer Bruno Gröningtől elbúcsúztam, minden jót kívántam neki, és ezt mondtam: „Gröning úr, minden jót kívánok Önnek, kívánom, hogy a működéséhez nyugalma legyen, és egyetlen hamis munkatársa se akadjon.” Nagy meglepetésemre azt válaszolta: „Nagy tévedés, ennek így kell lennie!” Annak idején ezt nem értettem, de megmagyarázta, miért kellett mindezt eltűrnie és kibírnia. Nagy titkot ismertetett meg velem: „Tudom, hogy mi van egy emberben. Ha viszont azt mondanám, hogy ez egy hazug, csaló, tolvaj, akkor senki sem hinné el nekem. Mit csináljak? Ezeket az embereket magamhoz kell vonzanom, a jót tanítani nekik, megmutatni a megtéréshez vezető utat, ugyanakkor lehetőségük van hazudni, csalni és lopni is. Ha ezt ennek ellenére megteszik, akkor mindenki tudja, kik ők valójában. Akkor egészen közel engedem őket magamhoz, és nem vagyok gyáva, akkor küzdök.“