Traberhof – Tömegroham Rosenheimben

Minden nap közel 30 000 segítséget kereső ember gyűlik össze 1949 szeptemberében Gröning elött

A heidelbergi vizsgálatok lezárása után, 1949 augusztusában Bruno Gröning figyelme Dél- Németország felé fordult. Meg akart szabadulni a személye körül keletkezett zűrzavartól, és egy Rosenheim közelében lévő nyugodt, privát birtok területére vonult vissza. Eleinte sikerült tartózkodási helyét titokban tartania. De miután az újságok először tudósítottak Bajorországba való megérkezéséről, nagy tömegek rohanták meg a környéket.

Kb. 30 000 ember áramlott naponta a rosenheimi Traberhofba. A sajtó, a rádió, újságok számoltak be erről. Sőt filmet is forgattak az eseményekről. A címe „Gröning“ volt, és a körülötte lezajló eseményeket dokumentálta.

Bibliai jelenetek

Szeptember második hetében a Zeitungsblitz c. újság egy külön kiadásában így számol be: „Időközben mintegy tízezren gyűltek össze, akik a rekkenő hőségben órák óta arra a nagy eseményre vártak, hogy Bruno Gröning megjelenjen a balkonon. Ekkor Bruno Gröning beszélt a tömeghez, és kisugározta gyógyító erejét. Az emberek szorosan egymáshoz préselődve álltak, hogy teljes mértékben élvezhessék a „Heilstrom“-ot. Már jelentkeztek az első reakciók a tolószékben ülő és más súlyos betegeknél. A vakok ismét láttak, ismét felemelkedtek a járni nem tudók, a bénák ismét megmozgatták merev végtagjaikat. Emberek százai számoltak be arról, hogy beteg testrészeiken a fájdalmak felerősödtek, szúrást, nyomást, bizsergést vagy megmagyarázhatalan könnyedséget éreztek, vagy azt, hogy fejfájásuk hirtelen megszűnt.“

De nemcsak a Traberhofban került sor bibliai jelenetekre. Mindenütt, ahol Gröning megjelent, viharos gyorsasággal vették körül a betegek. Anita Höhne A ma szellemgyógyászai című könyvében így írja le a Gröning körül kialakult helyzetet: „Amikor Gröning még csak beharangozta jövetelét, már megkezdődött a zarándoklás.“ Tipikusak azok a jelenetek is, amelyeket Rudolf Spitz újságíró figyelt meg az 1949 szeptemberében Gröningnél tett látogatása során.

„Este 7 órakor emberek ezrei várakoztak a Sonnenstrassén. 22 óra 30 perckor még mindig ott voltak. A háború öt éve alatt sokmindent megéltem, de akkora megrázkódtatást soha, mint ebben a négy órában, amikor Bruno Gröninggel szemben ülve megtapasztalhattam a szenvedés és nyomorúság borzalmas parádéját. Epilepsziások, vakok, bénák mankóikkal nyomakodtak hozzá. Anyák emelték béna gyermekeiket Gröning felé. Egyesek elájultak, jajgatás, segítségért való könyörgés, kérések, sóhajok hallatszottak mindenfelől.“

Az állami szervek beismerik jóindulatukat

Anita Höhne Rudolf Spitz újságírót idézi tovább: „Egy másik müncheni újságíró, Dr. Kurt Trampler is megfigyelte a tolószékeikben ülő betegeket, bénákat, nagy tömegeket a Rosenheim melletti Traberhof-ban, ahol Gröning annak idején lakott. Trampler, mint a Münchner Allgemeine riportere jelent meg – az az újságíró, aki csak azt hitte el, amit saját maga látott és hallott: ‚Most egy hangot hallottunk az erkélyről, ami nem Gröningé volt, és az ablak irányába igyekeztünk. A müncheni rendőrfőnök, Pitzer beszélt az összegyűlt emberekhez. Beszámolt arról, hogy fájdalmas isiásza, ami éveken keresztül kínozta, Bruno Gröning jelenlétében nagymértékben enyhült. Pitzer nem olyan ember, aki hiszékenységre hajlamos, de amit saját magán megfigyelt, azt bizonyítani is tudja. Most nyilvánosan kiállt Gröning mellett. Hagen úr, CSU képviselő, hasonló kijelentéssel követte őt.‘“

Sőt a bajor hatóságok is jóindulatúak voltak Göninggel szemben. 1949. szeptember 7-én a Münchner Merkur napilap „Jóindulat Gröninggel szemben“ címszó alatt így nyilatkozott: „Dr. Erhard miniszterelnök egy hétfői sajtókonferencián kijelentette, hogy nem lehet egy ilyen „rendkívüli egyéniség“-nek, mint Bruno Gröning, a működését paragrafusok miatt meghiúsítani. Véleménye szerint Bajorországban ennek engedélyeztetése nem fog nehézséget okozni.“

A bajor belügyminisztérium lapzártakor közölt ismertetése szerint Bruno Gröning gyógy-tevékenységének vizsgálata a követezőket eredményezte: „Tevékenységét szabad szeretetszolgálatnak kell tekinteni, és ennek megfelelően a természetgyógyászati törvény szerint engedélyezésre nincs szükség.“

Hitelrontás után a gyógyulások orvosi dokumentálása felé fordulnak

A Traberhof-ban nagy zűrzavar alakult ki Gröning személye körül. Sokan érkeztek olyanok is, akik képességéből üzletet akartak csinálni. Ártottak jó hírének és tekintélyének, és ez a hatóságok távolmaradását eredményezte. Amikor ez az állapot lehetetlenné vált, Gröning visszavonult a bajor hegyekbe. A gyógyhelyek felépítéséhez akart néhány ajánlatot megvizsgálni. Célja az volt, hogy olyan intézményeket hozzanak létre, ahol a segítséget kérők rendezett körülmények között gyógyulhatnak meg. A heidelbergi minta szerint az orvosoknak az általuk szervezett elő- és utóvizsgálatokkal kell a megtörtént gyógyulásokat dokumentálniuk.