Gyógyulás migrénből

Szilágyi Ágnes (58), Pécs (Magyarország)

13 éves korom óta, tehát kb. 45 év óta migrénem volt. A havonta legalább tizenegy-tizenkét nap fellépő rohamokat erős fejfájás, hányás és koncentrációs zavarok kísérték. A rosszullétek alatt minden érzékszervem még érzékenyebb volt, minden zaj idegesített, a fény is fájdalmat okozott. Szörnyű volt, csaknem elviselhetetlen. A testi gyengeség mellett a migrén erős hányingerrel és hányással járt. A rohamokat megpróbáltam Algopyrinnel, Demalgonnal és számtalan más gyógyszerrel csillapítani, de sajnos egyik sem segített.

Betegséggel élni?

Nővérként dolgoztam és két gyermeket neveltem egyedül. Nagyon nehéz volt az iszonyatos fájdalmakkal helytállni a munkahelyen és otthon. A rohamok alatt nagyon kellett koncentrálnom, hogy el tudjam látni a feladataimat. Az összes energiámat felemésztette, alig tudtam elviselni. Beletörődtem ebbe az állapotba – ez van, ezzel nyilvánvalóan együtt kell élnem.

Gyógyulás keresése

Hittem Istenben, de talán nem igazán hittem abban, hogy ez a szörnyű fájdalom valaha megszűnik. Számos gyógyítót felkerestem és alternatív gyógymódok után kutattam. 1996-ban megjelent egy nagyon drága gyógyszer (a neve: Imigran), a korábbi Sumatripan származéka, (szerk. megj.: származék = hasonló szerkezetű anyag), amelyet direkt migrénre fejlesztettek ki. Ez a nagyon erős gyógyszer is csak akkor segített, ha időben bevettem. Hátránya volt, hogy veszélyes mellékhatásokat okozott, pl. érszűkületet. Nővérként tisztában voltam a következményeivel és szívesen lemondtam volna róla, de a helyzetem egyre rosszabb lett.

Utolsó remény

A rohamok idején már dolgozni sem tudtam, feküdnöm kellett. Közben Reikivel is foglalkoztam, mivel 2002 és 2008 között a normál hétköznapi életvitel is nagy nehézséget okozott. A rosszullétek gyakran csaknem egy hétig is eltartottak, azután pár nap nyugalom és kezdődött minden elölről. Folyamatosan kutattam és kerestem a megoldást a szenvedésemre. 2007 év vége felé a havonta megjelenő „Természetgyógyász Magazin”-ban olvastam Bruno Gröningről. Nem sokkal később ugyanitt találtam egy cikket „A fenomén Bruno Gröning” című dokumentumfilm vetítéséről. Rögtön éreztem, hogy ezt a filmet meg kell néznem. 2008 áprilisában a filmvetítés előtti napon elutaztam Kecskemétre. Egy hotelben szálltam meg és a hallban találkoztam egy fiatalemberrel, akivel szóba elegyedtem. A legnagyobb meglepetésemre arról számolt be, hogy ő már látta a mozifilmet és egy terheléstől megszabadult. Ez igazolta a megérzésemet és kértem Istent, hogy a film nézésekor én is részesüljek a gyógyulás kegyelmében.

A szó ereje

A filmvetítés alatt egy korábban soha nem érzett erő folyt át a testemen. Még kb. egy hétig hasonló intenzitással fájt a fejem. Azután minden fájdalom eltűnt. Azóta megszűntek a valóban kínzó és az életemet korlátozó migrénes rohamok, amelyek csaknem 45 éven át tartottak. Ma teljesen panaszmentes vagyok, ismét örömöm telik a madarak énekében és élvezhetem a legragyogóbb napsütést. A zajok sem zavarnak többé és a munkámat ismét nehézségek nélkül el tudom végezni. Nagyon hálás vagyok az Úristennek és Bruno Gröningnek, hogy a terheléstől megszabadítottak.